Vonjuk le a tanúlságot!

2008 április 23. | Szerző: Joyo |

 

  -Jobban érzed magad? – érdeklődtem Lilutól reggel, mikor magunkhoz tértünk.

Ő fájdalmas nyögéssel válaszolt, és a kispárnát az arcába nyomta.

  -Csináljak reggelit és teát?

A párna fel-le mozgásából arra következtettem, hogy a válasz „igen”.

Az én gyomrom is forgott, de szerencsére a pálinka nem szokott fejfájást okozni. Köntösben kibotorkáltam a konyhára, hogy elkészítsem a sajtos omlettet és feltegyem forrni a teavizet.

  -Még csak kilenc óra? – ezt a döbbenetet!

  Pedig hajnali háromig tervezgettük, miként kínozzunk meg Petit, aztán terítékre került az összes olyan, ex-pasi, akivel csúnyán összemarva váltunk el. Lilu kedvence az volt, mikor Lovagot, az egyik, ex-barátját, aki szintén csúnya körülmények között hagyta ott, éppen kerékbe töreti. Felállt az ágyról, kicsit imbolyogva, kezében a feles pohárral, amit úgy lóbált, mintha királyi jogar volna, és kiadta a parancsot:

  -„Halál rá!”

Majd visszarogyott az ágy szélére, kis híján eltévesztve a helyet.

 A személyes kedvencem Gábor karóba húzatása volt. Most legalább megtapasztalt olyan dolgokat, amiért mindig piszkált, hogy próbáljuk ki. Na látod Gabikám, neked jó érzés a seggedben egy ilyen dologgal? Folyton körülöttem, és főként mögöttem sündörgött, hogy próbáljuk ki az análisszexet. Én azonban nem álltam kötélnek, hiába kérlelt! Nekem ez természetellenes megközelítése a szexualitásnak és kész!

Lilu jót nevetett rajtam, majd ismét koccintottunk. Olyanok voltunk, akár a gonosz boszorkányok, akik a tűz körül táncolnak és varázsolnak, közben férfiakat forgatnak a nyárson, és szövetséget kötnek az ördöggel, hogy halhatatlanok legyenek.

 Ezek után elgondolkodtam, kimérve a teafüvet, hogy többet nem kellene szerelmi bánatra barackpálinkát inni, mert nagyon megbutulunk tőle! Szerencse, hogy a fiúk nem jöttek át a lármára, mert amilyen állapotba hoztuk magunkat, a végén még nekik estünk volna, hogy bizonyítsuk azt az elméletet, miszerint, a férfiaknak nincsenek érzelmeik, és nem éreznek fájdalmat!